Látnivalók
A város széles főutcáján találjuk a jelentősebb díszes középületeket. A B-dul Revolutiei a 19. század végének és a 20. század elejének hangulatát idézi. A város üzleti életének központjától nyugatra lévő része kevésbé látványos, de érdemes azért azt az egy-kát emléket meglátogatni. A Marostól délre az aradi vár és az aradi vértanúk emlékműve a belvárostól távolabb esnek.
A busz- és a vasútállomás felől sugárút vezet a központba és a sugárút bal oldalán emelkedik az érdeklődök elé a 20. század elején neogótikus stílusban épült „Vörös templom”-ként is ismert evangélikus templom. A gyönyörű rózsaablakkal büszkélkedő egyházi épületet a város híres éptítésze, Szántay Lajos tervezte. A templomban több nyelven is szólnak az istentiszteletek, mint magyar, német és szlovák. A látogatás a templom mögötti utcában lévő lelkészi hivatalban lehet kérni.
A 19. század végén épült kétemeletes neorenánsz stílusú épület helyet ad a mai Polgármesteri Hivatalnak és a Prefektúrának. Különlegessége a Sever Frentiu által a lépcsőház festett üvegablakai, amelyeken az ablakokra festett asszonyok a négy évszakot szimbolizálják. Az 1877-ben emelt hivatali épület eredeti terveit Lechner Ödön készítette, de nem pontosan ezen tervek alapján készült el.
Művészeti Múzeun
Számottevő gyűjtemény látható kiállítva a Művészeti Múzeumban barokkos és biedermeyer bútorokból és 19. sázadi keleti jellegű szőnyegekből Az ilyen jellegű kiállítás Erdélyben a leggazdagabb Arad városában van. A képtárban olyan neves magyar és román művészek képei tekinhetőek meg, mint Benczúr, Barabás, Munkácsy és Lotz.
Aradi utca (foto : Flickr by urbanlegend)
Csanádi palota
A polgármesteri hivatal bal oldalán fekvő Csanádi palota építője az Arad-Csanádi Egyesület Vasúti Társaság 1894-ben, részben Ybl Miklós tevei alapján készült. A Városháza téren emelkedő épület a maga korában jellemző eklektikus stílusú jegyeket hordoz. Szembetűnő a gazdagon díszített homlokzata, a csodaszép saroktonyai és a tetőtér különleges kialakítása.
Csanádi palota II. (foto : Flickr by Adri@nUS)
Kultúrpalota és a Történeti Múzeum
A Maros felé haladva a sugárutról balra nyíló utcában akkor Arad egyik leginpozánsabb épülete a Kultúrpalota tűnik fel. Szántay Lajos tervei alapján 1913-ban épült a kivül leginkább eklektikus, belül több féle stílusjegyet magán viselő palota. Érdemes megnézni a csodálatos előcsarnokát és hangversenytermét, illetve a lenyűgöző a festett üvegablakait.
A Kultúrpalota napjainkban helyet ad a Történeti Múzeumnak és természettudományi kiállításnak is. A Történeti Múzeumban látható kiállítva néhány magyar vonatkozású, a ’48-as forrdalom idejéből fentmaradt elmékek és rendkivül érdekes a 20. század eleji használati tárgyakat bemutató terem.
A palotát körülvevő parkban a román művelődési élet és tudmány olyan híres személyiségeinek szobra áll, mint George Cosbuc költő, lon Rusu-Sirianu politikus, Petru Pipos pedagógus, Alexandru D. Xenopol történész, Gh. Popa de Teius szerkesztő, Mircea Stanescu publicista.
Balkony (foto : Flickr by access.denied)
Minorita templom
Az 1902 és 1909 között emelt klasszicista Minorita templom helyén barokk stílusú templom állott. Az oltárképeit az előző templomtól örökölte, amely főoltárján Szent Antan, bal oldalon pedig a budapesti Bazilikában lévő Benzúr-festménynek a másolata látható Szent Istvánt ábrázolva. Színesre festett üvegablakai szenteket ábrázolnak olyanokat, mint István, László, Imre és Erzsébet. Az előcsarnokban állították fel az egykor a színház előtt lévő Szentháromság-szobrot.
A minorita szerzetesrend 1702-ben telepedett le a városban. Jellemző a rend szabályaira az Assisi Ferenc által felállított értékrend, ugyanakkor egyed elemeit a ferencesrendieknél enyhébben értelmez, mint például lehet jövedelmük.
A templomot leginkább a misék ideje alatt lehet megtekinteni.
Minorita templom (foto : Flickr by Nicole.)
Szabadság-szobor
A szobrot az aradi vértanúk emlékére 1890. október 6-án leplezték le a Szabadság téren, majd 1925-ben azt lebontottákés 1956-ben a román katona emlékműve került a talpazatára. Zala György bronz alkotása Dávid Ibolya volt igazságügyi miniszter közbenjárására került elő. A szoborcsoport közepén látható főalak a Magyarországot jelképező Hungária. A emlékművet a rendház udvarán őrzik.
Állami Színház
A sugárutat dél felé lezáró impozáns épület az Állami Színház. 1874-re elkészült színház megnyitóján maga Ferenc József is jelen volt. Falai között egészen a ’80-as évekig műkődött kiállítás, ami a román és a magyar színjátszást mutatta be.
Színház (foto : Flickr by Deea)
Víztorony
Az Str. Ceaikovskin utcában sétálva az 1896-ban épített 35 méter magas víztorony emelkedik a magasba. A tervét Ybl Miklós építészirodája készítette.
Minorita Kultúrház
Az 1926-ban épüt Minorita Kultúrház 1990 óta újra a magyarok kultúrális életét szolgáló hely lett. Az első emeleten látható emléktáblát az Aradon született Tóth Árpád tiszteletére 1995-ben avatták fel. Az ipmozáns díszterem falait gyönyörű falfestmények dísztik. A freskókat 1948-ban lemeszelték, de szerencsésen sikerült a ’90-es években nagyrészét helyreállítani, amelyek magyar szenteket és katolicizmus történetét ábrázolják. A díszterem különlegessége, hogy a benne látható bársány székek bordó huzatja abból az eredeti függönyagból készültek, ami a régi színház függönyeként szolgált.
A második emeleten működő Kölcsey Egyesületnél lehet kérni, hogy mutassák meg az emléktáblát és a dísztermet.
Szerb ortodox templom
Az Aradon élő szerbek által lakott részt egykor Rácfertálynak nevezték. A törököktől visszaszerzett településeken nagyszámú szerb közösség telepedett le. Rácfertályban épült 1702-ben a barokk szerb ortodox templom. Megtekinthetőek benn régi szerb céhes és helyőrségi zászlók, szép freskók és barok ikonosztázból álló freskók.
Román ortodox templom I. (foto : Flickr by katasta)
A vár
A Maros pártján a város felől haladva egy hídon áltkelve juthatunk a várba. A csillag alakú vár 1762 és 1783 között épült Mária Terézia tanácsára, hat kapuval és egy egyvártemplommal. A külső sánccal körbe vett építmény ma is katonai létesítményként szolgál, emiatt nem is lehett bemenni.
Aradi vértanúk emlékműve
A vár mellett lévő úgynevezett Váralja városrészben a kemping bejárátánál áll az 1881. október 6-án elhelyezett aradi vértanúk emlékműve. Az emlékoszlop három oldalán a vértanúk neve olvasható: Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Lázár Vilmos, Schweidel József (négyüket a várban végezték ki), Aulich Lajos, Damjanich János, Kneich Károly, Lahner György, Leiningen-Westterburg Károly, Nagy-Sándor Jószef, Pöltenberg Ernő, Törög Ignác, Vécsey Károly, őket az emlékmű közelében akasztották fel. Kiss Ernő (a szerbiai Németeleméren temették el) és Dessewffy Arisztid (a szlovákia Margonyán helyezték el) kivételével a vértanúk hamvait 1974-ben a dom oldalában helyezték el.
Forradalom tere II. (foto : Flickr by Adri@nUS)
A város széles főutcáján találjuk a jelentősebb díszes középületeket. A B-dul Revolutiei a 19. század végének és a 20. század elejének hangulatát idézi. A város üzleti életének központjától nyugatra lévő része kevésbé látványos, de érdemes azért azt az egy-kát emléket meglátogatni. A Marostól délre az aradi vár és az aradi vértanúk emlékműve a belvárostól távolabb esnek.
.jpg) Emlékmű
( foto : Flickr by adrian.b) |
.jpg) Régi épület
( foto : Flickr by urbanlegend) |
Evangélikus templom
A busz- és a vasútállomás felől sugárút vezet a központba és a sugárút bal oldalán emelkedik az érdeklődök elé a 20. század elején neogótikus stílusban épült „Vörös templom”-ként is ismert evangélikus templom. A gyönyörű rózsaablakkal büszkélkedő egyházi épületet a város híres éptítésze, Szántay Lajos tervezte. A templomban több nyelven is szólnak az istentiszteletek, mint magyar, német és szlovák. A látogatás a templom mögötti utcában lévő lelkészi hivatalban lehet kérni.
.jpg) Evangélikus templom (foto : Flickr by Adri@nUS) |
.jpg) Városháza (foto : Flickr by Adri@nUS) |
Városháza
A 19. század végén épült kétemeletes neorenánsz stílusú épület helyet ad a mai Polgármesteri Hivatalnak és a Prefektúrának. Különlegessége a Sever Frentiu által a lépcsőház festett üvegablakai, amelyeken az ablakokra festett asszonyok a négy évszakot szimbolizálják. Az 1877-ben emelt hivatali épület eredeti terveit Lechner Ödön készítette, de nem pontosan ezen tervek alapján készült el.
Számottevő gyűjtemény látható kiállítva a Művészeti Múzeumban barokkos és biedermeyer bútorokból és 19. sázadi keleti jellegű szőnyegekből Az ilyen jellegű kiállítás Erdélyben a leggazdagabb Arad városában van. A képtárban olyan neves magyar és román művészek képei tekinhetőek meg, mint Benczúr, Barabás, Munkácsy és Lotz.
Aradi utca (foto : Flickr by urbanlegend)
A polgármesteri hivatal bal oldalán fekvő Csanádi palota építője az Arad-Csanádi Egyesület Vasúti Társaság 1894-ben, részben Ybl Miklós tevei alapján készült. A Városháza téren emelkedő épület a maga korában jellemző eklektikus stílusú jegyeket hordoz. Szembetűnő a gazdagon díszített homlokzata, a csodaszép saroktonyai és a tetőtér különleges kialakítása.
Csanádi palota II. (foto : Flickr by Adri@nUS)
A Maros felé haladva a sugárutról balra nyíló utcában akkor Arad egyik leginpozánsabb épülete a Kultúrpalota tűnik fel. Szántay Lajos tervei alapján 1913-ban épült a kivül leginkább eklektikus, belül több féle stílusjegyet magán viselő palota. Érdemes megnézni a csodálatos előcsarnokát és hangversenytermét, illetve a lenyűgöző a festett üvegablakait.
A Kultúrpalota napjainkban helyet ad a Történeti Múzeumnak és természettudományi kiállításnak is. A Történeti Múzeumban látható kiállítva néhány magyar vonatkozású, a ’48-as forrdalom idejéből fentmaradt elmékek és rendkivül érdekes a 20. század eleji használati tárgyakat bemutató terem.
A palotát körülvevő parkban a román művelődési élet és tudmány olyan híres személyiségeinek szobra áll, mint George Cosbuc költő, lon Rusu-Sirianu politikus, Petru Pipos pedagógus, Alexandru D. Xenopol történész, Gh. Popa de Teius szerkesztő, Mircea Stanescu publicista.
Balkony (foto : Flickr by access.denied)
Az 1902 és 1909 között emelt klasszicista Minorita templom helyén barokk stílusú templom állott. Az oltárképeit az előző templomtól örökölte, amely főoltárján Szent Antan, bal oldalon pedig a budapesti Bazilikában lévő Benzúr-festménynek a másolata látható Szent Istvánt ábrázolva. Színesre festett üvegablakai szenteket ábrázolnak olyanokat, mint István, László, Imre és Erzsébet. Az előcsarnokban állították fel az egykor a színház előtt lévő Szentháromság-szobrot.
A minorita szerzetesrend 1702-ben telepedett le a városban. Jellemző a rend szabályaira az Assisi Ferenc által felállított értékrend, ugyanakkor egyed elemeit a ferencesrendieknél enyhébben értelmez, mint például lehet jövedelmük.
A templomot leginkább a misék ideje alatt lehet megtekinteni.
Minorita templom (foto : Flickr by Nicole.)
A szobrot az aradi vértanúk emlékére 1890. október 6-án leplezték le a Szabadság téren, majd 1925-ben azt lebontottákés 1956-ben a román katona emlékműve került a talpazatára. Zala György bronz alkotása Dávid Ibolya volt igazságügyi miniszter közbenjárására került elő. A szoborcsoport közepén látható főalak a Magyarországot jelképező Hungária. A emlékművet a rendház udvarán őrzik.
Állami Színház
A sugárutat dél felé lezáró impozáns épület az Állami Színház. 1874-re elkészült színház megnyitóján maga Ferenc József is jelen volt. Falai között egészen a ’80-as évekig műkődött kiállítás, ami a román és a magyar színjátszást mutatta be.
Színház (foto : Flickr by Deea)
Az Str. Ceaikovskin utcában sétálva az 1896-ban épített 35 méter magas víztorony emelkedik a magasba. A tervét Ybl Miklós építészirodája készítette.
.jpg) Padovai Szent Antal templom (foto : FLickr by dOOMZ) |
.jpg) Víztorony (foto : Flickr by access.denied) |
Minorita Kultúrház
Az 1926-ban épüt Minorita Kultúrház 1990 óta újra a magyarok kultúrális életét szolgáló hely lett. Az első emeleten látható emléktáblát az Aradon született Tóth Árpád tiszteletére 1995-ben avatták fel. Az ipmozáns díszterem falait gyönyörű falfestmények dísztik. A freskókat 1948-ban lemeszelték, de szerencsésen sikerült a ’90-es években nagyrészét helyreállítani, amelyek magyar szenteket és katolicizmus történetét ábrázolják. A díszterem különlegessége, hogy a benne látható bársány székek bordó huzatja abból az eredeti függönyagból készültek, ami a régi színház függönyeként szolgált.
A második emeleten működő Kölcsey Egyesületnél lehet kérni, hogy mutassák meg az emléktáblát és a dísztermet.
Szerb ortodox templom
Az Aradon élő szerbek által lakott részt egykor Rácfertálynak nevezték. A törököktől visszaszerzett településeken nagyszámú szerb közösség telepedett le. Rácfertályban épült 1702-ben a barokk szerb ortodox templom. Megtekinthetőek benn régi szerb céhes és helyőrségi zászlók, szép freskók és barok ikonosztázból álló freskók.
Román ortodox templom I. (foto : Flickr by katasta)
A Maros pártján a város felől haladva egy hídon áltkelve juthatunk a várba. A csillag alakú vár 1762 és 1783 között épült Mária Terézia tanácsára, hat kapuval és egy egyvártemplommal. A külső sánccal körbe vett építmény ma is katonai létesítményként szolgál, emiatt nem is lehett bemenni.
Aradi vértanúk emlékműve
A vár mellett lévő úgynevezett Váralja városrészben a kemping bejárátánál áll az 1881. október 6-án elhelyezett aradi vértanúk emlékműve. Az emlékoszlop három oldalán a vértanúk neve olvasható: Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Lázár Vilmos, Schweidel József (négyüket a várban végezték ki), Aulich Lajos, Damjanich János, Kneich Károly, Lahner György, Leiningen-Westterburg Károly, Nagy-Sándor Jószef, Pöltenberg Ernő, Törög Ignác, Vécsey Károly, őket az emlékmű közelében akasztották fel. Kiss Ernő (a szerbiai Németeleméren temették el) és Dessewffy Arisztid (a szlovákia Margonyán helyezték el) kivételével a vértanúk hamvait 1974-ben a dom oldalában helyezték el.
Forradalom tere II. (foto : Flickr by Adri@nUS)